Szerző: szarvakz

Kohner majorság

Kataszteri térképrészlet 1883.
A térkép renkívüli jelentőséggel bír, hiszen ezen a térképen jelölték ki településünk utcaképeit, házhelyeit. A környező tanyákon, cselédlakásokban élők új otthonainak kijelölése a “helyrajzi” térkép segítségével történt.

Légifelvétel 1950.

Légifelvétel 1955.

Légifelvétel 1962.

Szászbereki víztorony

A felső-szászbereki Kohner uradalom az 1900-as évek elején országos hírű gazdálkodást folytatott. A korszerű állattenyésztés sok vizet igényelt, melyhez kellett a biztonságos vízutánpótlás. A vasbetonszerkezetű víztorony építése országos szinten is az elsők között valósult meg, melybe a zagyva vizét szívattyúzták eredetileg, hogy majd az istállókat innét lássák el vízzel. Az ivóvízet 2 db 350 m-es kút szolgáltatta az 1930-as években.


Szászberek ivóvízhálózatának kiépítésekor már ivóvízet tároltak a toronyban.
A víztorony már több mint 100 éves és egyenlőre nem ismertek a torony műszaki adatai sem.

A kutak hozamcsökkenése miatt a szolnoki vízműhálózatról kapja Szászberek közvetlenül az ivóvizet.

Jelenleg a víztorny nem üzemel.

Korábbi ábrázolások térképen, légifotón

1962-es légifelvételen, a hosszú árnyékkal.

Az alábbi térképrészleten, mely 1907-ben lett utoljára módosítva szerepel a víztorony.
A III. katonai felmérésen gőzszivattyú (Dampf pumpe) már jelölve van.

Lovasszobor dr. báró szászbereki Kohner Károly emlékére

 

 

Szászbereki báró Kohner Adolfnak négy gyermeke volt: Károly, Ida, Lujza Amália, Katalin. Az egyetlen fiú Kohner Károly Emil tartalékos zászlós, okleveles vegyész, 1891. november 23. született. 24 évesen bevonult katonának a HHR (honvédhuszárezred) csapattesthez, ahol az orosz frontra vezényelték. 1915. november 13-án 68 lovas és 7 fő tisztjelölt társaságában megérkezik Pohorloutzba és az 5. századhoz került. A század létszáma: 129 fő volt ekkor. Az ottani harcok során a bátorságával, hősies cselekedeteivel kivívta az előljárói elismerését. 1915. december 13-án, Pohorlutzban Roskoványi alezredes báró Kohner Károly Emil hadapródot zászlóssá lépteti elő.
1916. január 25-i ezredparancsnoki rendelkezéssel báró Kohner Károly zászlós az 1/5. honvéd lovaslövész osztályhoz került áthelyezéssel.
A 160. számú hadosztályparancs a hadsereg parancsnokság által az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartás elismeréséül Bronz Vitézségi Érmet kapott 1916. július 2-án.

Vitézségi Érem bronz fokozata, amelyet 1915 és1917 között adományoztak. A kitüntetés 1848 óta fennálló fokozatai (Arany, I. és II. osztályú Ezüst) 1915. február 14-én egészült ki a bronz vitézségi éremmel, amely külalakban és méretben is teljesen megegyezett a Josef Tautenhain féle kisezüsttel, de bronz anyagú volt.


Nem sokkal később a borínikii ütközetben, az oroszok általi áttörés során tűnt el, 1916 július 28.-án. Forrás: A m. kir. budapesti 1. honvédhuszárezred és m. kir. 1. népfelkelő huszárosztály története 1869-1918 (Budapest, 1927)

Az eltűntként nyilvántartott Kohner Károly, a 627. sz. veszteségi lajstrom szerint sebesülten orosz hadifogságba került. 1938-ban az özvegy édesanyja kérte a holtá nyilvánítást. Az eltűnt, huszárként szolgáló gyermek emlékére állítatták szülei a szászbereki lovasszobrot. A kastély csodálatosan gondozott parkkal rendelkezett akkor és annak egyik árnyas helyén került felállításra a műalkotás. A szobor készítés ideje és az alkotó kiléte eddig nem ismert.

A háborút követően a kastélyparkja fel lett parcellázva és így a szobor is egy család tulajdonába került. Jelenleg a harmadik generáció féltő gondossággal őrzi az állagát, szeretettel vigyáz a helyi védettség alatt álló emlékműre.
Igaz, hogy a szobor a kertjükben van, de az érdeklődő látogatóknak szívesen adnak felvilágosítást a szobor történetével kapcsolatosan.

A szoborról egy festmény is készült, mely jelenleg a polgármesteri hivatalban található.
A festményt Gábor József „Gajó” budapesti képzőművész készítet

dr. báró szászbereki Kohner Károly holtnaknyilvánítási kérvény kihirdetése.

Kohner kastély-Szászbereki Kolping Katolikus Általános Iskola

Képeslap a kastély tükörképét ábrázolja. Az előtérben lévő medence még látható.

A helyes ábrázolás. A képeslap tükrözve lett. A felirat is megfordult.

1941-ben készült képeslap. Az utca felőli rész.

Kastély hátulról, jobboldalt egy kicsit látszódik a régi Orczy kúria.

A Kohner család szászbereki uradalomáról Tolnai Világlapban 1926-ban Magyar Kánaán címmel egy újságcikk jelent meg. Az alábbi, kastély ábrázoló fotók is itt jelentek meg.

Új kastély, balra előtérben a régi Orczy kúria.

1990
Egykori Kohner kastély Felsőszászbereken c. újságcikk a Szolnok Megyei Néplapban.
Szerző: Kaposvári Gyula

Mária néni, mi csak így hívtuk.
Szolnok Megyei Néplap 1991.

A kastélyban jelenleg a Kolping Katolikus Általános Iskola működik.

Fotó: Szarvák Szonja

A Kohner kastély történetét bemutató tabló.

Családtörténetek

Ahogy a múlt kutatása, úgy az egyes családtörténeteké is napjainkban szinte már elképzelhetetlen vizuális tárgyi emlékek, jelesül régi fényképek vizsgálata, figyelembevétele nélkül. Letűnt idők korabeli fotói olyan kincset érő információkhoz juttathatnak, amiket az írott kútfők, vagy az elbeszélt történetek önmagukban képtelenek pótolni – noha kiegészítő módon jelentőségük lehet.