Bartók Béla védnöke
Kohner Adolf Bartók Béla magyar zenész tehetségét népszerűsítette, egyúttal éves pénzösszeget fizetett a magyar vidék átalakítására és az ősi népi motívumok gyűjtésére. Bartók emlékirataiban felidézve a Kohner által neki 1905-ben felajánlott segítséget a következőket mondta: ” …meg akarta érteni, hogy megbízhatok benne, ha pénzre lesz szükségem. Időnként örömmel segített. örülök, hogy Kohner tagja lehetek, annyira érdekli a sorsom… „
Bartók fonográfról való lejegyzés közben, 1918 körül © Bartók Archívum, Budapest
105 évvel ezelőtt báró Kohner Adolf meghívására érkezett Szászberekre az egykori Kohner kastélyba, (akkori Felsőszászberek) Bartók Béla népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője. Az itt eltöltött idejéről bővebben a következő visszaemlékezésekben lehet olvasni, IFJ. BARTÓK BÉLA APÁM ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA című művében.
„1918 Augusztus 15-én indul utolsó magyarországi népdalgyűjtő útjára, a Magyarország közepén lévő Besenyszög községhez tartozó Felsőszászberek pusztára (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), ahol báró Kohner Adolf nagybirtokos látja vendégül. A világháború ötödik évében itt még mindig „nagyúri pompa”, fehér kesztyűs inasok, finom ételek és valódi feketekávé teszik kényelmessé az életet. Bartókot természetesen a gyűjtés érdekli. Részben Kohnerék személyzetétől, részben a tót aratómunkásoktól jó eredménnyel gyűjt.
Gyűjteményében szerepel egy kisülési (Bars vármegye) dal, feltehetőleg ezt is itt gyűjtötte.[…]
A nagybirtokos és nagyiparos Kohner Adolf báró (1866–1937), a Magyar Izraeliták Országos Irodájának elnöke mint műgyűjtő és mecénás vált ismertté. Bartók 1918-ban Kohnerék vendége volt felsőszászbereki kastélyukban, és egy levelében feljegyezte, hogy a „Vendégek úgy jártak ki-be, akárcsak valami hotelben. […] Sok mindenről esett szó: zene, irodalom, zsidókérdés, vallás, bolsevik mozgalom, termelés, kereskedelem stb. stb. mindez persze bárói és nagytőke szempontból. A báró úr […] zenéhez eléggé ért, nagy zenebarát, maga is hegedül, a körülményekhez képest elég jól. Nagy barátja a festőknek (Fényes Adolfot nagyon szeretik, ő is ott volt pár napra) […].”
A fent leírt látogatás emlékére az Örökségünk Szászberek Helytörténeti Kör a következőket fogja kezdeményezni az Önkormányzatnál, hogy méltóképpen emlékezzen meg a falunk a világhírű vendégéről:
1. Utca elnevezése Bartók Béláról.
2. Emléktábla elhelyezése az iskola épületén.
Bartók Béla levele felsőszászbereki levélpapíron
Bartók Béla szászbereki látogatásának a visszhangjáról a következő levélben olvashatunk, melyet Bartók Busitia Jánosnak írt, Rákoskeresztúron, 1918. szept. 14-én. Alevél mérete:
Az eredeti levél itt érhető-vásárolható meg: https://www.andrusierautographs.com/product/bartok-bela-1881-1945/
https://www.abebooks.fr/Bela-Bartok-Terrific-Autograph-Letter-Signed/31452916244/bd
„Mikor ezek a sorok íródtak, „A kékszakállú herceg vára” és „A fából faragott királyfi” már műsordarabjai a budapesti Operaháznak, Bécs- ben megkezdődött a Bartók-művek kinyomatása s a zeneköltő hírneve terjedni kezd a külföldön is. Itthon az értelmiségiek növekvő csoportja gyülekezik Bartók köré s hozzájuk szegődik a műkedvelő, gazdag bárói ház, mely egyideig vendégül is látja a komponistát. Nem érdektelen, hogy neves művészekkel kerül itt kapcsolatba, bár néhányukat évek óta ismeri már; Rippl-Rónai József, Berény Róbert, Kmetty János, Ferenczy Béni és Márffy Ödön neve mellé mindenesetre odaiktathatjuk Fényes Adolf nevét is. A Kohner-kastély néhány művészvendége évekkel később is emlegeti még Bartók Bélát, aki csőszkunyhókban és mosókonyhákban sokszor órák hosz- szat várt paraszténekeseire, mialatt a kastély ebédlőtermében az előkelő társaság őt várta ebédre-vacsorára… és sokszor hasztalan.”
Szabolcsi Bence
„Lányom, lányom, édes lányom, kerti majoranna” népdalt éneklő felsőszászbereki leány születési anyakönyvi kivonata.
https://bartok-gyujtesek.zti.hu/hu/browse/100
Bartók Béla néhány ismeretlen levele
Az előzőekben ismertetett Felsőszászberek jelzésű levélpapíron íródott Bartók levélről a fenti címmel, egy igen érdekes tanulmány jelent meg a Korunk Világnézeti folyóirat 1961-ben Kolozsváron kiadott számában.
A cikk szerzője George Sbârcea, (román zongorista, zeneszerző, muzikológus, zenetörténész, újságíró, író, műfordító, diplomata) aki egyszer így fogalmazott a magyar művészekről: „Nagy szellemek árnyékában az apró ember is krónikássá buzdul. Körülbelül ez történt velem is a Bartók Béláról, Móricz Zsigmondról, Karinthy Frigyesről, Móra Ferencről, Kosztolányi Dezsőről és még jó néhány íróról és művészről szóló, magyarul írt visszaemlékezéseim során.”
A teljes cikk itt olvasható:
Meghívó
Az Örökségünk Szászberek Helytörténeti Kör által javasolt
Bartók Béla emléktábla kihelyezése
az iskola külső falára a Szászberek Községi Önkormányzat támogatásával, szervezésében valósul meg
2023. december 13-án 12 órakor.
Az ünnepi megemlékezés egyik vendége Vásárhelyi Gábor úr, Bartók Béla magyarországi jogörököse lesz. https://www.parlando.hu/2018/2018-7/Feltarni.htm
Az esemény helyszíne a Szászbereki Kolping Katolikus Általános Iskola főbejárata, az emléktábla előtti rész. Rossz idő esetén az ünnepi megemlékezés a Kohner-kocsiszínben történik, majd az emléktábla avatásra átsétálunk az iskola elé.
Szeretettel várunk az avatóünnepségen minden községbelit, szomszéd település lakóit, Bartók Béla tisztelőit, akik szeretnének megemlékezni a világhírű zeneszerző-népzenekutató Felsőszászbereki látogatásának 105. évfordulójáról.
Avatóbeszéd
